Vokány a Dunántúlon helyezkedik el, ezen belül a Dél-Dunántúli régióban, még szűkebben Baranya megyében. A megyén belül pedig a Siklósi Kistérség egyik településeként említhetjük meg. A megyeszékhelytől kb. 27 km-re, Siklóstól 11 km-re fekszik a Villányi-hegység északi lejtőjénél. A Pécs-Mohács vasútvonalon (mely már több mint 150 éve működik) és közúton egyaránt jól megközelíthető.
Rangját tekintve Vokány a községek közé sorolható.
Éghajlatára jellemző, a mérsékelten meleg nyár és az enyhe tél, hasonlóan a „mediterrán” Pécshez. Évi csapadékmennyisége viszonylag alacsony, az évi középhőmérséklet pedig 10-10,5 °C között váltakozik.
Néhány történelmi adat:
A község neve vagy magyar, vagy délszláv szóból ered. Utóbbi esetben, valószínűleg egy délszláv személynév szolgált alapul. Az első oklevélben (1710) „Vokan” formában szerepel.
Vokány helyén az Árpád-korban a Trinitás bencés apátság állt. (1183-ban oklevelek említik). A középkorban az apátsághoz tartozott a Szenttrinitás nevű falu. A szerzetesek a török hódoltság idején Siklósra menekültek, ahonnan többé nem tértek vissza. A kolostor és a templom romjai a 18. században még láthatóak voltak. 2000-ben a templom romjait sikeresen feltárták.
A 18. század elején Vokány szerbek lakta település volt, majd 1752-1768 között németek költöztek helyükre. Lakossága 1930-ban: 151 magyar, 1550 német, és 6 egyéb anyanyelvű. A német kitelepítés (1947. aug. 27. –A kitelepített németek emlékműve-) hatására jelentősen megváltozott a falu népességének összetétele: 1970-ben 904 magyar és 445 német élt itt. Jelenlegi római katolikus temploma 1777-ben épült.
Vokány ma:
A falu napjainkban igen látványos fejlődést mutat. Községünkben működik egy 50 férőhelyes óvoda, és egy 8 osztályos Általános Iskola is. Mindkét intézményben német nyelv oktatás folyik.
Az elmúlt években számos felújítás történt. Az Önkormányzat sikeres pályázatokkal egészíti ki forrásait, így jöhettek létre ezek a beruházások is.
A teljesség igénye nélkül néhány szembetűnő változás:
A művelődési ház és udvara teljes felújítása, hasonlóan a Körjegyzőség, Takarékszövetkezet épületéhez. A közterületek szépítése, s folyamatos karbantartása. Új buszvárók.
Az iskolában működik teleház, igen korszerű számítógépekkel, internet hozzáféréssel. Néhány éve a Községi és Iskolai Könyvtár is megújult: új bútorzat, internet, és természetesen folyamatosan bővülő könyvállomány várja az olvasókat.
Sikereink közé tartozik, a már hagyományként említhető "Faluért nap". Ezen a napon az önkormányzat és a lakosság közös erővel csinosítja, szépítgeti a községet. A Faluért nap keretében valósult meg egy régi álom is, az Európa park. A parkot faragott szobrok ékesítik.
A jó hangulat sem utolsó szempont Vokányban. Az alábbiakban jöjjenek a jeles napok:
● Jótékonysági svábbál (a Táncegyüttes zártkörű rendezvénye)
● Szentháromság-napi búcsú, azaz Putzkorb (a vokányi németek ünnepe)
● Falunap
●Idősek estje
●Szüreti felvonulás és bál
●Márton-napi búcsú
Szeretettel várunk mindenkit, Vokányban!
1799 "Vokány. Német falu Baranya Várm., földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Rácz Petre, ész. Herend, n. ny. Ata, délre Siklós között; e helység szép földön fekszik, széles útszájának közepén szép Temploma, nem meszsze van a helységtől Terentás, melly inkább hivattathatnék Trinitásnak, az ott régenten lakozott Trinitárius Atyák Klastromának le omladozott falairól; van itt az Uraságnak malma, serháza, göbölyt hízlaló nagy istállója, és komlós kertye; határja 3 nyomásbéli, búzát leginkább terem, semmiből sem szűkölködik, boraikat Eszéken és Valpón szokták eladni."
1851 "Vokány, német falu Baranya vmegyében, utolsó posta Siklóshoz 1 óra. Egyenes sorban épült utczája 133 csinos házat számlál, mellyekben 928 r. kath., 15 zsidó lakik. Közepén áll egy szép kath. szentegyház, melly a rácz-petrei anyának fiókja. Határa sikeres buzát, szőlőhegye jó vörös bort terem. Márványtörés. Nevezetes még itt az uraság majorsága, vizimalma és komlóskertje. Birja gr. Batthyáni Iván."
AJÁNLOM AZ OLDALT
